De bizony, a mi háborúnk ez, kedves Szijjártó Péter, a tiéd és az enyém, többek között, és ezt te nálam sokkal jobban tudod. Az orosz imperátor harci szekeréhez láncolt vazallus fejedelmek kijelentései azonban ugyanazt a logikát követik, a totális háború logikáját, amelyet az ukrán városokra dobott bombák s az elhurcolt ukrán gyermekek sorsa az átnevelőtáborokban. Hazugságaid harci cselekmények, mint ahogyan a jövőre esedékes magyarországi választások kimeneteléről is az Ukrajna lerohanása nyomán támadt háború fegyvertényeként fognak megemlékezni a történelemkönyvek. Semmi sincs e pillanatban nagyobb befolyással a sorsunkra, mint ez a háború. …
Deák Ferenc igazsága
„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszaadhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” Deák meggyőződését igazolta a kiegyezés 1867-ben, amely két évtized után felszámolta az önkényuralmat Magyarországon és helyreállította az ország alkotmányos rendjét az 1848-ban elfogadott törvények szellemében. Igaz, Deák és politikustársai nem tétlenül várták a kedvező szerencsét: következetesen képviselték a nemzeti érdeket, és ügyük széleskörű társadalmi támogatást élvezett.
Most, harminchárom évvel a Duna erőszakos elterelése után, önként feladva a Hágai Bíróság 1997-es állásfoglalásában foglalt jogi lehetőségeket, a magyar kormány végérvényesen és visszavonhatatlanul lemond a szlovák–magyar határfolyóval, a Dunával kapcsolatos jogairól. …
Magyarázom egy marslakónak
– Jövőre választások lesznek Magyarországon. Ön tudja már, hogy kire fog szavazni?
– Magyar Péterre, természetesen.
– Ki ez az ember?
– Ezt senki sem tudja. …
Lassuló idő
1
Vagy fél évszázaddal ezelőtt egyszer már úgy tűnt, alaposan felgyorsulnak az események. A világ tudósainak figyelmeztetése nem talált süket fülekre, és az átlagember hétköznapi tapasztalata is azt igazolta, amit a Római Klub számára készített jelentések állítottak, hogy megmérgezzük, tönkretesszük a bolygót, és egyre sivárabb, egyre veszedelmesebb környezetben kell élnünk. A hatvanas évek végén, a Római Klubbal nagyjából egy időben jött létre a Greenpeace és a Friends of the Earth; maroknyi lelkes aktivista kezdeményezéséből viharos gyorsasággal, néhány év alatt bontakozott ki világszerte a környezetvédő mozgalom. 1972-ben, amikor A növekedés határai megjelent, Stockholmban már az első világtalálkozójukra is sor került. Zöld folyóiratok és hamarosan zöld pártok alakultak, a brit Ecology Party 1981-ben be is juttatta képviselőjét az Európai Parlamentbe. A Brundtland-bizottság 1987-ben terjesztette az ENSZ közgyűlés elé Közös jövőnk című jelentését a fenntartható fejlődésről.
A hőskor résztvevői aligha kétségbe nem esnek, ha akkoriban egy gonosz démon felfedi előttük a világ mai állapotát. Talán nem is az lepné meg őket a leginkább, hogy hiába ismerjük már a rettenetes következményeket, a vészjelzések dacára változatlan ütemben folyik tovább mindaz, ami ellen ők szót emeltek: az élővilág pusztítása, az élőhelyek lebetonozása, az üvegházgázok és gyilkos kemikáliák kibocsátása, valamint az emberi népesség szaporodása. A történelemből tudhatták, hogy végnapjaiban minden rendszer, közvetlenül az összeomlás előtt az erőszak fokozásával válaszol a hatalmát fenyegető kihívásokra, ma sincs különben. Ami megdöbbentené őket, az a világ népeinek fásult közönye, amellyel sorsukat viselik. Hogy az emberek 2025-ben nem a jövőjük elpusztítása ellen fognak tiltakozni, hanem azok ellen, akik erre figyelmeztetik őket. …
Adásomat megszakítva
Magamon is tapasztalom a fásultságot. Az egyhangúan felháborító hírek nem hoznak ki a sodromból, nem lehet naponta kiakadni, megszokom. A vasúti közlekedés valamelyik fővonalon összeomlott: hát persze hogy összeomlott. Rákosrendezőn luxusvárosnegyed épül, szociális bérlakás a fővárosban egy se, c’est la guerre. A Halászbástyát a kormány jelképes összegért eladja a miniszterelnök vejének; Szijjártó Péter után honvédségi vadászgép viszi Paraguayba az itthon felejtett fogkeféjét; a klímavészhelyzetre tekintettel fagylaltot idén a Balatonnál csak a Mészáros Lőrinc cég tölcséreiben lehet árusítani – az ilyen újdonságokon az ember unottan átlapoz.
Erdőjáró, természetszerető ember létemre az alábbi hírre sem a tartalma, hanem az eljárás körmönfont aljassága miatt figyeltem fel. Egy salátatörvény keretében ugyanis, elrejtve az áttekinthetetlen rendeletek és rendeletmódosítások közé, ahogy szokás, az országgyűlés megszavazta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a tarvágást őshonos erdeinkben, természetvédelmi területen is. De még a vágás bejelentésének a kötelezettségét is háromról két hétre csökkentették, nehogy a természetvédelmi hatóságnak ideje maradjon vizsgálódni, akadékoskodni. Mindenre gondoltak. …
Nyílt levél a fővárosi rendőrfőkapitánynak
Tisztelt Rendőrfőkapitány úr,
Ön eléggé túlfeszítette a húrt. Nem kérdés, hogy egy szabad ország fővárosának a szabadság ünneplése végett szabad felvonulnia. Amikor csak az eszébe jut.
Alulírott fővárosi lakos e meggyőződéstől vezetve bejelentem, hogy június 28. szombat délutánra az Ön tüntetést betiltó határozata ellen tiltakozó tüntetést hirdetek. A tüntetés helyszíne a Városháza előtti tér lesz. Onnan a Károly körúton, a Vámház körúton és a Szabadságról elnevezett hídon át vonulunk majd Budára, a Műegyetemhez, ahonnan a tüntető egyetemisták indultak október 23-án.
Free Tübet! – a Tüntetés Betiltása Elleni Tüntetésnek ez lesz a jelszava. Hogy még a kínai követségen is kelljen magyarázkodnia.
Mert a tüntetést betiltó határozat elleni tüntetést Ön nem tilthatja be a gyülekezési jog súlyos sérelme nélkül.
Nem kizárt persze, hogy a tiltó határozat ellen tiltakozók jogos tüntetésével egyidejűleg az eredeti, betiltott felvonulásra érkező, tehát szabálysértő állampolgárok is tartózkodnak majd ugyanezeken a közterületeken. A tiltott felvonulás szabálysértő résztvevőinek megkülönböztetése a tiltás ellen tiltakozók teljes mértékben jogszerű magatartásától a rendőrség dolga lesz. Nem lesz könnyű dolguk. Nem kétséges azonban, hogy a korszerű arcfelismerő, hazugságvizsgáló és szemkilövő módszerek kombinált alkalmazása ezúttal is eredményre vezet. Hasonló eredményre, mint Gergényi tábornok úr rendőreinek húsz évvel ezelőtti határozott fellépése ellenünk, hasonló útvonalon. És itt nem a Pro Urbe díjra gondolok. …
Miféle verseny? Milyen képességek?
Csodálkozott Az utolsó földműves című versenyfilm rendezője, amikor a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon megkérdezték tőle, hogy adhatott pénzt a Holland Filmalap az ottani rendszerrel szemben kritikus filmjére. Először nem is értette, mi köze lehet a filmművészetet közpénzen támogató testület döntésének a pályázók politikai nézeteihez. Hát nem az a dolguk, hogy a kultúra sokszínűségét és a véleménynyilvánítás szabadságát segítsék? A vetítőteremben egy pillanatra érzékelhetővé vált a kérdés és a felelet között húzódó szakadék. Az a határvonal, amely bennünket ismét elválaszt a nyugati civilizációtól. …
Kétes kalendárium
a 2025-ik esztendőre
2025-ben a szomszédunkban elhallgatnak a fegyverek. Vagy nem hallgatnak el és felgyújtják az egész világot, amely már most is harcban áll. Lassan kirajzolódnak a harmadik világháború frontvonalai – a Közel-Keleten, Tajvan körül, Afrikának a Ráktérítő alatti részén, Oroszország nyugati határain a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Hogy új hidegháború áll előttünk vagy pedig meleg, s hogy évtizedekig eltart vagy lezajlik néhány óra alatt, azt ma még senki sem tudja, azok sem, akik a ravaszon tartják az ujjukat. Ukrajnában harmadik éve tart már a háború. …
Varázsigék
1.
„Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég” – a mából visszatekintve a huszadik század utolsó harmadát aránylag derűs, bizakodó korszaknak találjuk. Az előzményekhez és a következményekhez képest mindenesetre. Az emberiség vezetői talán soha annyit nem szónokoltak emberi jogokról, a népek önrendelkezéséről és főképpen társadalmi igazságosságról, mint akkoriban. Valójában pedig nem történt egyéb, mint hogy a technikai haladás szolgálatába állított tudomány, a termelést szolgáló új technológiák, az üzleti érdek mindenhatóságát szolgáló tömegtermelés ekkortájt tette lehetővé, hogy az odáig egymást gyilkoló népek és osztályok ne egymás legyőzése és kifosztása árán jussanak javaikhoz, hanem szép egyetértésben, közösen munkálkodjanak a természet legyőzésén és forrásainak kifosztásán. Az így többé-kevésbé jóllakatott népek szinte észre se vették, hogyan csúszik ki a kezükből még a lehetősége is annak, hogy a saját jövőjükkel maguk rendelkezzenek. A politikától ezentúl nem több beleszólást követeltek, csupán jobb ellátmányt. …
Innen és túl az üvegplafonon
Sorra bekövetkezett mindaz, amire a Római Klubhoz csatlakozó tudósok figyelmeztettek fél évszázaddal ezelőtt. A klímaváltozás következményei (hőhullámok, aszályok, árvizek) egyre több emberéletet követelnek. A földi élővilág gazdag sokfélesége eltűnőben. Mérgek, mikrorészecskék, radioaktív hulladék ijesztő tömegét bocsátjuk a talajba, a vizekbe, a levegőbe. Megkínzott, beton- és hulladéksivataggá változó bolygónk többé nem képes eltartani nyolcmilliárd embert: utódaink örökségét éljük fel évről évre. …