Kérdések napirend előtt
1.
Orbán Viktor a politikai játszmák nagymestere volt, nem az életismereté. Az egyetem padjaiból egyenesen a parlamenti padsorokba kellett átülnie. A politikán kívüli világhoz annyi köze volt, mint bombázópilótának a lebombázott városokhoz: a lövedékei pontosan célba találtak, a többi nem érdekelte.
2022-ben csúnyán átvertük szegényt. Az újabb választási győzelem megpecsételte a sorsát. Ellenzékének nyíltszíni szerencsétlenkedése – hiteles összefogás, megjegyezhető mondanivaló híján – akkoriban nem sok embernek csinált kedvet a változáshoz. Ővele pedig elhitette, hogy népszerűsége a saját táborán belül töretlen, oroszbarát külpolitikája eladható és a társadalmi elégedetlenség a civil mozgalmak és a független média kriminalizálásával kezelhető. A magyar választási rendszer aránytalansága elrejtette előle, hogy a parlamenti helyek kétharmadához egy aránylag kicsiny, a véltnél sérülékenyebb többség szavazatával jutott. …
Utak
Van egy jó hírem, meg egy rossz. A magyar társadalomnak jelenleg nincs politikai elitje. Ez most jó vagy rossz? Mind a kettő. A rendszerváltozás óta tartó, hosszú és terméketlen korszak politikai közéletét alakító elitcsoportok lenullázták magukat: tekintélyük elveszett, kapcsolatrendszerük elértéktelenedett, vagyoni helyzetük elbizonytalanodott. Nem kár értük. Az új elit még nem állt össze, még nem derült ki, hogy a belépőt tagjai sorába miféle tudás és milyen pozíciók birtoklása jelenti majd, s hogy a résztvevők miképpen különböztetik meg magukat egymástól. Magyarán, hogy milyen alapon követelnek majd maguknak bizalmat, befolyást, pénzt választóiktól, egymás ellenében. Káosz? Interregnum? Kegyelmi pillanat? …
Nem MI vagyunk
„A legyek meghódították a légypapírt”, kommentálja 1941-ben a Wehrmacht aktuális győzelmi jelentését John Steinbeck Lement a Hold című kisregényének hőse. A technikai civilizáció diadalútjáról jutott ez az eszembe. A haladáseszme megszállottjai újabban a mesterséges intelligenciát ünneplik, mint egy új, az embernél tökéletesebb létforma megjelenését: íme, az evolúció túllép az emberen. Van is ok a lelkesedésre: az atombomba óta minden bizonnyal ez a legveszedelmesebb merénylet, amit az emberiség önmaga ellen elkövetett. …
Oktatási reform: mi sem egyszerűbb
Lannert Juditnak, szeretettel
Cél: az iskolában olyasmivel foglalkozzunk, ami érdekli a gyerekeket. Pont. …
Üdvözlet a huszonegyedik században!
2026-ban végre véget érhet a huszadik századi magyar történelem: a kényszerpályák, rossz kompromisszumok, önmagával meghasonlott nemzet, idegen érdeket szolgáló hatalom története. Közel négy évtized sikertelen próbálkozásai után az ország nekiláthat, hogy utolérje önmagát. A történelem nevű társasjáték szabályai azonban szigorúan büntetik a tartósan saját lehetőségei alatt élő nemzetet: háromszor kimaradtunk a dobásból és most vissza kell mennünk a startvonalra. …
Másnap
A 2026-os választásokon a Fidesz a szavazatok 39 százalékát kapta, tizenegy százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban. (A 2022-es kiugró eredmény megtévesztő: nem Orbánék növekvő népszerűségének szólt. A választók az ellenzék nyíltszíni lökdösődését és szerencsétlenkedését büntették.) A különbség fő oka a magasabb részvételi arány: akik eddig otthon maradtak, mert nem láttak hiteles alternatívát vagy nem érdekelte őket a politika, most a változásra szavaztak. A Fidesz szavazótábora is összébb zsugorodott, de egyetlen választási vereség még nem jelenti a nemzeti kollaboráció rendszerének összeomlását. A parlament összetételének legszebb reményeinket felülmúló átalakulása nem a vélemények tényleges megoszlását tükrözi. Ne csapjuk be magunkat, ez nem földindulás. …
Kétharmados törvények
Feladatunk megmenteni a hazát. Szarom a törvényeitekre – közölte minisztertársaival Széchenyi István az első felelős magyar kormány 1848. április 19-i ülésén. Hogy ezt az áprilisi törvényekre értette vagy a régiekre, nem derül ki a naplójából, de nem is lényeges, mert szavai épp arra utalnak, hogy adódnak kivételes helyzetek, amikor a törvények teljeskörű betartása – legitimitásuk forrásától függetlenül – lehetetlenné tenné, hogy a kormány a rábízott feladatnak eleget tegyen. …
Eredményváró
Ennyi maradt hát a NER-ből: egy nemlétező ember egy nemlétező háborús fenyegetés elleni összefogásra buzdít. Az óriásplakátokon egy röhejesen filmsztárrá retusált és vagy másfél évtizeddel megfiatalított Orbán Viktor tekint a vérzivataros magyar jövőbe. Ez a jövő azonban elmúlt: ellopódott. A Fidesz választási győzelmében már csak Mr. Vance, az Egyesült Államok alelnöke bízik, ő azonban az ufók létezését is valószínűnek tartja. …
Minek a kezdete? Minek a vége?
Egyetértek-e azzal, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi jogot semmibe véve fegyveres akciót hajt végre más országok területén és ilyenekkel fenyegetőzik? Természetesen nem, ezt talán nem is kell tovább magyaráznom.
Kívánom-e, hogy Venezuela és Irán népe megszabaduljon véreskezű elnyomóitól? Természetesen igen, ez ugye magától értetődik. (Türelmetlenül várom az amerikaiak beavatkozását Iránban, ahol a Forradalmi Gárda halomra gyilkolja a tüntetőket.)
Nyájas olvasó, ne várd, hogy a fenti ellentmondást feloldjam. Sőt, további ellentmondásokkal fogom nehezíteni azoknak a tisztességes embereknek a dolgát, akik szeretnének az igaz ügy oldalára állni. …
Elsüllyedt világok
Kell-e, hogy egy népnek legyen saját hazája? Nem kell, miért is kellene. Amikor a hódító fejedelmek birodalmuk határát megállapítják, nem kérdezik a leigázott népeket. Nem is volt szokás lázadozni a dolgok természetes rendje ellen, s amikor mégis szokásba jött, lám, mennyi baj származott belőle. Soknemzetiségű birodalmak, mint a Habsburgoké vagy az oszmán, darabjaikra hullottak. A sok kis német fejedelemség lakói a francia eszmék hatására hirtelen rájöttek, hogy ők egységesen porosz alattvalók akarnak lenni. A lengyelek, pusztán azért, mert lengyelek, három birodalom ellen folytattak meg-megújuló szabadságharcot.
A kurdoknak sohasem volt saját országuk. Nem ismerem a történelmüket, amennyit ismerek belőle, az török fennhatóság alatt zajlott, de már jó száz esztendeje ők is háromfelé szakítva élnek, három különböző, de rájuk egyforma gyanakvással tekintő állam polgáraiként. A határok változnak, a hegyek, a folyók és az emberek helyben maradnak: a kurdoknak mindvégig ugyanott van otthon. Helyesebb a haza fogalmát a házhoz társítani, abból származik. …