Tisztelt Rendőrfőkapitány úr,
Ön eléggé túlfeszítette a húrt. Nem kérdés, hogy egy szabad ország fővárosának a szabadság ünneplése végett szabad felvonulnia. Amikor csak az eszébe jut.
Alulírott fővárosi lakos e meggyőződéstől vezetve bejelentem, hogy június 28. szombat délutánra az Ön tüntetést betiltó határozata ellen tiltakozó tüntetést hirdetek. A tüntetés helyszíne a Városháza előtti tér lesz. Onnan a Károly körúton, a Vámház körúton és a Szabadságról elnevezett hídon át vonulunk majd Budára, a Műegyetemhez, ahonnan a tüntető egyetemisták indultak október 23-án.
Free Tübet! – a Tüntetés Betiltása Elleni Tüntetésnek ez lesz a jelszava. Hogy még a kínai követségen is kelljen magyarázkodnia.
Mert a tüntetést betiltó határozat elleni tüntetést Ön nem tilthatja be a gyülekezési jog súlyos sérelme nélkül.
Nem kizárt persze, hogy a tiltó határozat ellen tiltakozók jogos tüntetésével egyidejűleg az eredeti, betiltott felvonulásra érkező, tehát szabálysértő állampolgárok is tartózkodnak majd ugyanezeken a közterületeken. A tiltott felvonulás szabálysértő résztvevőinek megkülönböztetése a tiltás ellen tiltakozók teljes mértékben jogszerű magatartásától a rendőrség dolga lesz. Nem lesz könnyű dolguk. Nem kétséges azonban, hogy a korszerű arcfelismerő, hazugságvizsgáló és szemkilövő módszerek kombinált alkalmazása ezúttal is eredményre vezet. Hasonló eredményre, mint Gergényi tábornok úr rendőreinek húsz évvel ezelőtti határozott fellépése ellenünk, hasonló útvonalon. És itt nem a Pro Urbe díjra gondolok.
Inkább arra, amit az egyszeri miskolci kéjhölgy mondott a vele szemben eljáró rendőrkapitánynak: „Tudja drágám”, szólott a szexmunkás, „maga régen nem lesz már rendőrfőkapitány, amikor én még mindig kurva leszek.”
Szóval, kedves Rendőrfőkapitány úr, ne erőltessük a dolgot. Kérem, lássa be tiltó határozatának képtelenségét. Ne kényszerítse derék rendőreit, hogy a nép ellenében használják kényszerítő eszközeiket: nem szívesen teszik. Szabadítsa meg egyszersmind a kormányt attól a kényszerképzetétől, hogy tiltással, gyűlöletkeltéssel, rágalmazással és megfélemlítéssel fenn tudja tartani a hatalmát: úgysem fog sikerülni.
Rendőrnek, ugye, az áll, aki a törvényt tiszteli, nem a törvények csűrés-csavarását, nem az alkotmány és a kormányzati struktúra napi érdekekhez igazított felforgatását. A rendet védelmezi és nem a rendbontást: a szükség(telen)állapotra hivatkozó parancsuralmat. Nem azoknak falaz, akik hivatali hatalmukkal visszaélve szétlopkodják a közvagyont.
Miért ne tarthatna most szombaton ön is velünk? Gondoljon az elődjére, Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitányra, aki ötvenhatban az előállított tüntetőktől meggyőzetve a forradalom oldalára állt. 1918 októberében is ott haladtak a rendőrtisztek az őszirózsás tüntetés első soraiban.
Most még nem késő, főkapitány úr: vonja vissza jogsértő határozatát. Ne induljon el ezen az úton!
Az írás a Magyar Hang 2025/26. számában jelent meg június 27-én.
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/nyilt-level-a-fovarosi-rendorfokapitanynak-177887