Oroszország

„Nem a mi háborúnk”

De bizony, a mi háborúnk ez, kedves Szijjártó Péter, a tiéd és az enyém, többek között, és ezt te nálam sokkal jobban tudod. Az orosz imperátor harci szekeréhez láncolt vazallus fejedelmek kijelentései azonban ugyanazt a logikát követik, a totális háború logikáját, amelyet az ukrán városokra dobott bombák s az elhurcolt ukrán gyermekek sorsa az átnevelőtáborokban. Hazugságaid harci cselekmények, mint ahogyan a jövőre esedékes magyarországi választások kimeneteléről is az Ukrajna lerohanása nyomán támadt háború fegyvertényeként fognak megemlékezni a történelemkönyvek. Semmi sincs e pillanatban nagyobb befolyással a sorsunkra, mint ez a háború.

Kiáltvány

Átléphetjük-e a valóság megismerésének útjában álló legfőbb akadályt: a saját árnyékunkat? A dokumentumfilm-műfaj történetét végigkíséri a valóság közvetlen megragadásának igénye, vagy ha úgy tetszik, a számvetés ennek a törekvésnek a lehetetlenségével. Mert amiről azt állítom, hogy a saját két szememmel láttam, abból is annyit tudok csak felfogni, amennyit a saját érzékenységem vagy érzéketlenségem, érdeklődésem és érdekeltségem látni enged. Ahány világnézet, annyi világ: mindenütt magyarázunk, állítja az antropológus, Clifford Geertz Az értelmezés hatalma című könyvében. „S ami még rosszabb – írja –, magyarázatokat magyarázunk”, mert a másik ember világáról is csak az ő jelzéseiből értesülünk. És itt elsősorban ne a szavaira gondoljunk: a viselkedése, az öltözéke, minden cselekedete jelzés, üzenet, szándékos vagy önkéntelen, félrevezető vagy őszinte kísérlet az önértelmezésre.

Scroll to top