Polikrízis és geopolitika
A tudományos előrejelzések ritkán teljesülnek, a társadalmi folyamatok többnyire rácáfolnak a szakértők és szakértő testületek jövendöléseire. A Szovjetunió összeomlását, a hetvenes évek olajválságát, a 2008-as hitelválságot senki sem látta előre. A ritka kivételeket, ha egy-egy prognózis véletlenül hasonlít arra, ami utóbb tényleg bekövetkezett, sokáig emlegetjük. A be nem váltakat ellenben senki sem kéri számon, és a sorozatos kudarcok nem kezdik ki a jövő mérnökeinek tekintélyét.
Bízunk a tudósok előrelátásában, mert valamiben hinni szeretnénk. Egy olyan komplex rendszer viselkedése azonban, amelyre egyszerre hatnak a természeti társulások és a kulturális közösségek működésének törvényszerűségei, valamint nyolcmilliárd (többé-kevésbé) eszes lény pillanatnyi döntései, lényegében kiszámíthatatlan. Ezért a jövőre vonatkozó tudományos számítások és kormányzati tervek ma sem állnak szilárdabb talajon, mint az egykori fejedelmeké, akik haditervüket a csillagjósok tanácsai szerint alakították. Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE oktatója beszélt erről a Kossuth Klubban, a Polikrízis és geopolitika címen meghirdetett tanácskozáson. A tudományos jövendőmondás megbízhatatlanságának tudományos bizonyítékaiból azonban nem a szokásos szkeptikus következtetésre jutott. Ha egyszer tudjuk, hogy nem tudjuk, mi lesz, miért ne hagyatkoznánk a tervezés során bátrabban arra, amiről szeretnénk, hogy legyen: a saját meggyőződésünkre és elképzeléseinkre? Szaknyelven normatív forgatókönyvnek nevezik az ilyesmit. …
Most akkor mi van?
Magyarországon 2022 óta háborús veszélyhelyzet van, amelyet éppen most hosszabbítottak meg Bicskéig – akarom mondani jövő májusig. Az ok: a szomszéd országban zajló háború. Az intézkedés annak idején nem keltett különösebb feltűnést, mert már két évvel korábban, 2020-ban életbe lépett egy másik, járványügyi veszélyhelyzet, amelyet azóta évről évre meghosszabbítanak. Az illegális bevándorlók tömegére hivatkozva pedig 2015-ben hirdettek válsághelyzetet. Ennek tízéves fennállását ünnepelhetjük rövidesen, mert ez utóbbi rendelkezés is érvényben marad jövő tavaszig. A távoli szemlélő tehát – mondjuk egy marslakó – joggal hiheti, hogy ezt a szerencsétlen kis országot egyszerre sújtja járvány és háború, miközben határait az új népvándorlás hullámai ostromolják. Mi mással magyaráznák a kormánynak adott, békeidőben elképzelhetetlenül széles körű, gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást, hogy a parlament megkerülésével, rendeletek útján kormányozzon, amelyek adott esetben eltérhetnek az ország törvényeitől, sőt, fel is függeszthetik azokat? …