Utak
Van egy jó hírem, meg egy rossz. A magyar társadalomnak jelenleg nincs politikai elitje. Ez most jó vagy rossz? Mind a kettő. A rendszerváltozás óta tartó, hosszú és terméketlen korszak politikai közéletét alakító elitcsoportok lenullázták magukat: tekintélyük elveszett, kapcsolatrendszerük elértéktelenedett, vagyoni helyzetük elbizonytalanodott. Nem kár értük. Az új elit még nem állt össze, még nem derült ki, hogy a belépőt tagjai sorába miféle tudás és milyen pozíciók birtoklása jelenti majd, s hogy a résztvevők miképpen különböztetik meg magukat egymástól. Magyarán, hogy milyen alapon követelnek majd maguknak bizalmat, befolyást, pénzt választóiktól, egymás ellenében. Káosz? Interregnum? Kegyelmi pillanat? …
Üdvözlet a huszonegyedik században!
2026-ban végre véget érhet a huszadik századi magyar történelem: a kényszerpályák, rossz kompromisszumok, önmagával meghasonlott nemzet, idegen érdeket szolgáló hatalom története. Közel négy évtized sikertelen próbálkozásai után az ország nekiláthat, hogy utolérje önmagát. A történelem nevű társasjáték szabályai azonban szigorúan büntetik a tartósan saját lehetőségei alatt élő nemzetet: háromszor kimaradtunk a dobásból és most vissza kell mennünk a startvonalra. …
Polikrízis és geopolitika
A tudományos előrejelzések ritkán teljesülnek, a társadalmi folyamatok többnyire rácáfolnak a szakértők és szakértő testületek jövendöléseire. A Szovjetunió összeomlását, a hetvenes évek olajválságát, a 2008-as hitelválságot senki sem látta előre. A ritka kivételeket, ha egy-egy prognózis véletlenül hasonlít arra, ami utóbb tényleg bekövetkezett, sokáig emlegetjük. A be nem váltakat ellenben senki sem kéri számon, és a sorozatos kudarcok nem kezdik ki a jövő mérnökeinek tekintélyét.
Bízunk a tudósok előrelátásában, mert valamiben hinni szeretnénk. Egy olyan komplex rendszer viselkedése azonban, amelyre egyszerre hatnak a természeti társulások és a kulturális közösségek működésének törvényszerűségei, valamint nyolcmilliárd (többé-kevésbé) eszes lény pillanatnyi döntései, lényegében kiszámíthatatlan. Ezért a jövőre vonatkozó tudományos számítások és kormányzati tervek ma sem állnak szilárdabb talajon, mint az egykori fejedelmeké, akik haditervüket a csillagjósok tanácsai szerint alakították. Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE oktatója beszélt erről a Kossuth Klubban, a Polikrízis és geopolitika címen meghirdetett tanácskozáson. A tudományos jövendőmondás megbízhatatlanságának tudományos bizonyítékaiból azonban nem a szokásos szkeptikus következtetésre jutott. Ha egyszer tudjuk, hogy nem tudjuk, mi lesz, miért ne hagyatkoznánk a tervezés során bátrabban arra, amiről szeretnénk, hogy legyen: a saját meggyőződésünkre és elképzeléseinkre? Szaknyelven normatív forgatókönyvnek nevezik az ilyesmit. …