Lányi András írásai

Author : Lányi András

Ökológia és ökonómia

A tizenkilencedik század két hatalmas vállalkozást hagyott ránk örökül: az ember felszabadítását és a természet leigázását. Az első nem sikerült. A második sikerült: nyomorral és pusztulással fenyegeti a Föld minden lakóját. Az ember természetén úrrá lett a diadalmas technika.

Több mint ötmilliárd ember él a Földön. Most él minden második ember, aki valaha élt. Az élő fajok ezrével pusztulnak körülöttünk. Évente negyvenmillióan halnak éhen. Az élet fenntartásához nélkülözhetetlen ivóvíz, termőtalaj, oxigén, zöldnövényzet, fosszilis fűtőanyagok szédítő sebességgel fogyatkoznak. Mindennap eltűnik örökre egy az élő fajok közül. Évmilliókkal ezelőtt felvetett szálak egyenként megszakadnak. A törvény szövedéke feslik. …

esszé

Érzéstelenítés

Ilyen nincs. De van. Ötletekből kifogyhatatlan vezetőink most már naponta lepnek meg bennünket olyan rémálomba vagy vicclapba illő intézkedésekkel, amilyeneket mondjuk tíz évvel ezelőtt még képtelenségnek tartottam. Nincs olyan hatalom, amely idáig merészkedne, magyaráztam volna magabiztosan. Azért nincs, mert ha egy kormány ilyesmire vetemedik egy akármilyen, de mégiscsak jogállami formákhoz szokott európai országban, okvetlenül belebukik. Mekkorát tévedtem már megint. …

publicisztika

Elmélkedés a magántulajdonról, kirándulóknak

Fiatalkoromban egyszer alkalmam nyílt nagyobb kirándulást tenni a közép-angliai dombvidéken. Amikor a jelzett turistaúton „magántulajdon” feliratú táblába ütköztem, eleinte kínos zavarba jöttem. Emlékszem, kerülővel próbálkoztam, el is tévedtem, azután úgy óvakodtam keresztül az idegen birtokon, mint aki lopni jár, s féltem, hogy rajtakapnak. Londonban élő testvérem később felvilágosított: a magántulajdon náluk nem azt jelenti, hogy onnan másokat kitiltasz, hanem hogy kötelességed az adott területnek gondját viselni. Például a rajta keresztül vezető utakat jó karban tartani, a megkopott turistajelzést újrafesteni, és így tovább. Egy életre megjegyeztem. …

publicisztika

Nincs mentség

Európa legyengült ellenállóképességét kikezdte a keletről behurcolt fertőzés. Az osztrák újfasiszták és a szélső-populista cseh agrármilliárdos Orbán Viktor markába csaptak. A tengerparti országok radikálisai pedig jobban félnek a bevándorlóktól, mint az oroszoktól, ezért összebútorozkodnak a közép-kelet-európai kollégákkal. Tulajdonképpen csak követik a Kreml Ötödik hadoszlopaként működő egykori nyugati kommunista pártok példáját. Putyin legjobb európai tanítványa kiszabadult abból a politikai karanténból, amelybe az orosz és kínai imperializmus céljainak leplezetlen szolgálatáért került. …

publicisztika

Magyar és az ország

„Az abszolút rendszer korlátolja az egyéni s polgári szabadságot, de ígér rendet, nyugalmat, s mindenek fölött anyagi jólétet. A mint azonban kénytelen bevallani, hogy ígéretét teljesíteni nem képes, fölébred a népben az elvesztett szabadság iránti sovárgás, türelmetlen lesz, s megtöri a hatalmat, mely szabadságának árát, a jóllétet sem volt képes megfizetni.” Deák Ferenc szavai ismét beigazolódnak. …

publicisztika

Magyarázat majdnem mindenre

A zöldek állításait előbb kétségbe vonták: nincs tudományos alapja, állították a tudósok. A haladás és a jólét ellenségei, jelentették ki a politikusok. Csak elterelik a figyelmet a társadalom igazi problémáiról, dühöngtek a baloldalon. A nép pedig kinevette őket a bolondériáikkal együtt.

Később bebizonyosodott, hogy a természeti rendszerek összeomlása a környezetvédők vészjelzéseinél is gyorsabb ütemben zajlik. Ekkor már csak a következtetéseiket utasították el: gyökeres változás helyett fenntartható fejlődésről beszéltek (megkerülve a kérdést, hogy fejlődés-e egyáltalán, amitől szenvedünk, és hogy fenn akarjuk-e tartani); a rugalmas, mély és egyre mélyebb alkalmazkodásról rendeztek konferenciákat, mintha egy katasztrófához alkalmazkodni kellene, s nem tenni ellene. De már nincs mit tenni, elkéstünk a beavatkozással, jelentették ki a tudósok ugyanolyan kérlelhetetlenséggel, mint az ellenkezőjét tíz évvel azelőtt. …

publicisztika

Európai Unió – a következő húsz év

A magyar kormány, amely eddig támogatta az Európai Parlament által elfogadott természet-helyreállítási rendeletet, most, a miniszterek tanácsában esedékes szavazás előtt váratlanul átállt az ellenzők oldalára, ezzel megbuktatva a több éves munkával kialakított tervezetet. Ismét bebizonyosodott, hogy a parlamenti demokráciából odahaza is csúfot űző Orbán-rezsim tehertétel az unió számára. A magyarokat kiszámíthatatlan viselkedésük, kicsinyes intrikáik, a közös európai célok iránt tanúsított nyílt ellenszenvük alkalmatlanná teszi a kontinentális együttműködés csikorgó gépezetének működtetésére. (Ne tessék tiltakozni, amiért „a magyarokat” emlegetem. Kívülről csak annyi látszik, hogy az ország ötödszörre is nagy többséggel szavazott bizalmat ennek a kormánynak.)

Teljesen mindegy, hogy a váratlan pálfordulás mögött mi áll, bosszúból blokkoljuk az uniós döntési mechanizmusok működését, vagy Orbánnak eszébe jutott néhány újabb természetromboló beruházás, amelynek kivitelezését nehezítené ez a rendelet, esetleg a természetvédő többséggel szemben kisebbségbe szorult néppárti frakciónak tett szívességet valami hoci-nesze alapon. Annyi bizonyos, hogy nyíltan be nem vallható érdekek szolgálatában egy létfontosságú ügyben tettünk ismét keresztbe a közös elhatározásnak. …

publicisztika

A Fidesz Bős–Nagymarosa

Dagad az akkugyárak botránya. Hetente újabb települések lakói értesülnek arról, hogy a kormány anélkül, hogy megkérdezte volna őket, földjüket, vizeiket, levegőjüket eladta, és rövidesen külföldi, többnyire kínai cégek építenek gyárat a szomszédságukban akkumulátorok előállítása vagy bontása céljából. Így válik belőlünk „akkumulátor-nagyhatalom” – ami körülbelül úgy hangzik, mintha a Fülöp-szigetek azzal kérkedne, hogy bérrabszolga-kibocsátó nagyhatalommá lett, vagy Egyiptom a digitális hulladék szétválogatása terén kivívott nagyhatalmi státuszával dicsekedne.

A magyar gazdaságpolitikában jelenleg az akkubiznisz a fő csapásirány: csapásnak méretes, üzletnek siralmas, bölcs vezetőinknek azonban semmi jobb nem jutott az eszébe. Talán azt remélték, hogy ezzel egyszerre tehetnek szívességet európai és ázsiai üzletbarátaiknak – még egyszer és utoljára, ahogyan elnézem kétfelé szakadó világunkat. …

publicisztika
Scroll to top